Egyszer a hullámokon lovagoltam,
szabad és bátor voltam.
Emberek vezettek és tartottak karban,
de megöregedtem és itt hagytak a parton.
Vasmacskám a homok rabja
és a magány az egyetlen társam.
Az orrom a tenger illatát érzi
és valami ki akar belőlem törni.
Újra szabad akarok lenni!
SaGa
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
